Életed nyara - (a rohadt pézsmaszőr)

Strand, a Balaton, tópart, aranyló búzamező, a napraforgóból csipegető madárcsőr, kupából locsolt veteményes, a szél lebegteti a szalmakalapos madárijesztőt, a földből kirántott tarack, piroslóan ragyogó paradicsomfürtök, a meztelen talpatok a gyepen, a csupasz combotok összeér és kidörzsölődik a fodros szoknya alatt, szandálban megvillanó ívelt lábfejek, kirepedezett sarok, a fagyi lefolyik a tölcséren, forrónadrágból dudorodó tökéletes őszibarack, rákvörös hátatokból kirajzolódó bikinivonal, a horvát tengerpart, rozéfröccs és habosra csapolt sör, éjszakákba nyúló beszélgetések a verandán, fülledt éjszakákon a földre lökött takaró, áttetsző víztükör, görögdinnye-lé folyik végig a nyakatokon, hűsöltök a fűzfa tövében, megint valami pajzán irodalmat olvastok napozás közben, a kukoricából csüngő aranyhaj-fürt, a tömegközlekedésen föléd magasodik egy hónalj, cirógatja az arcotokat az a rohadt pézsmaszőr, egy pillanat, elúszik a nyár akárcsak a rakpart alsó kövén ülve a dinnyehéj, amit már tegnap megettél és eldobtál most lebeg előtted a hulladék, most múlik pontosan, a nyár, egy nyár, két nyár, tíz nyár, húsz nyár, ötven nyár, hetven nyár, az életed nyara.