Don Juan 50 árnyalata
Az éjszaka leple alatt két magányos, elhagyatott szív talált egymásra, a két szív — akik külön-külön csak töredékek voltak az esthajnalcsillag andalító fénye és a Hold bágyadt ábrázata mellett — egy testté és lélekké olvadtak össze. A várkastély legmagasabb tornyában raboskodott a könyvtáros kisasszony forró tintával szennyezetlen papír teste. Don Juan azért érkezett, hogy pennájával sóhajokat véssen a könyvtáros érintetlen testére. Papír rostjai vágytól sikoltva fogadták magukban Don Juan büszkeségtől és erektől dagadó érintését.
Don Juan hetek óta készült a találkozásra. Portorico-i bőrszíne olyan volt, mint egy karamell színű selyem ing, amit öblítőben áztattak, majd szellő szárította selyem puhává. Bőrét az álló szolárium sütötte székletszínűre, mert a fekvő szoliban a csövektől Don Juan teste sárgulásnak indult, akár a lejárt szavatosságú csirkefarhát a hentesnél. Don Juan manikűröshöz járt, ott nagynyomású bőrkeményítő berendezéssel tették az érintését érdessé és férfiassá, olyan hatást keltett a tenyere, mintha csupasz kezével naphosszat csak zsaluköveket cipelt volna, az érintése olyan volt, mint működés közben a szalagcsiszoló. Don Juan a szalonban jelentős körömkosz kínálatból választhatott, Don Juan egyiptomi rabszolga brandjét kívánta felölteni, ezért homokkő hatású körömpiszok mellett tette le a voksát. A kozmetikában először hónaljszőr liftinget hajtottak végre rajta, ezután megállapodtak a kozmetikussal, hogy szőrt ültetnek a nemi szerve köré, a rendeltetésszerű használat következtében a szőrszálak elkoptak. Don Juan a maláj tigris szőr mellett döntött, ettől Kabir Bedinek érezhette magát. A kozmetikus javaslatára sebhely tetoválást varrtak az arcára.
Don Juan a Quasimodoba sietett, hogy izombeültetést hajtsanak végre rajta, karján, hasán, mellén és a lábán felnyitották a kétállású szelepeket. A zsírszelepen távozott a zsírszövet, az izom szelepen keresztül áramlott be az izomszövet. A beavatkozás ideje alatt fekvenyomtak mellette a testépítők és a fizikai megterhelés közben szivattyúzták le róluk az izomrostokat.
A középkorú könyvtáros kisasszony teste, olyan lapos és rugalmatlan volt, mint a bőrkötésű könyvek lapjai. Don Juan csak a lapokat benyálazva tudta végigfutni az egész könyvet.
Don Juan számára nem okozott izgalmat a hétköznapi lapozgatás, ezért a Louis Vuitton tarisznyájából előkapott egy birka fanszőrzet bilincset és egy halszálkából készült ostort. Miután kifeszítette az olvasmány lapjait, suhintott egyet az ostorával. Don Juan elővett egy fém almát és könyvjelző gyanánt a könyvtáros szájába helyezte. Egy fekete harisnyát húzott a lapok csücskére, Don Juan mindig örömmel fürkészte a fekete harisnyát viselő hosszú lapokat.
A könyvtáros csücskére két tűsarkú cipőt húzott, aki csak ügyetlenül botorkált benne, ekkor megbotlott és kizuhant a kastély ablakán. Don Juan esedezve fordult a törött gerincű kötet felé és könyörögve kérdezte tőle:
— Szerelmem, ugye megbocsátasz nekem?
A könyvtáros csak beleegyezően hallgatott a forró macskakövön fekve.
fejléckép: Toulouse Lautrec - In bed, The kiss (1892)