A kiegészítő jeggyel utazók
A kiegészítő jeggyel utazók kedvezményre jogosító okmány nélkül utaznak, majd meggyőzik a buszsofőrt, hogy a lenyűgöző arcápolási rutinjuk ellenére már elérték a szépkort.
A kiegészítő jeggyel utazók mindent jobban tudnak.
Ránézésre meg tudják állapítani a rúzs szín és a szoknya hossza alapján, hogy hajadon, férjezett vagy vénlány vagyok.
A gyermekem képének a szemrevételezését követően az a szakértői véleményük, hogy a gyerek túl sovány és neurotikus, biztosan azért mert császárral jött világra, vagy mert elmúltam harminc, amikor született. Az ő idejükben még volt anyateje az asszonyoknak, és milyen anya vagyok, hogy bölcsibe adtam a gyereket. Miért akar önmegvalósítani egy nő? Milyen férfi nem tudja egyedül ellátni a családját? Milyen nő az, aki csak egy gyereket akar?
Beismerik, hogy ők is tévedtek egyszer. Ezerkilenczázhatvanhét nyarán, amikor igent mondtak Józsi Terence Hill kék szemének. Jobban átgondolják, ez nem is tévedés volt, hanem becsapták őket, mert Józsi hipnotizálta őket.
A koffert kérdezés nélkül cibálják fel a buszra, lépcsőfokonként haladnak, ha pedig közlik velük, hogy a koffer és a kedvenc szalmazsákjuk helye a csomagtérben van, sértetten vállat vonnak, nem értik miért, hiszen a mellettük lévő ülésen is elfér.
Hajnalban még csak egy bőrönddel, de úton hazafelé még további három kockástáskával és egy negyvennyolctekercsers négyrétegű vécépapírral érkeznek. Turkálóból vásárolt ruhákat visznek az unokáknak, ha túl nagy vagy túl kicsi, akkor sem baj, legfeljebb jó lesz a kertbe. Ott sorakoznak az érintetlen ruhák a gardróbjukba, amit hamarabb fogyaszt el a moly, minthogy valaha felvegyék azokat.
A kiegészítő jeggyel utazók mindent befőznek. Ami jó pálinkának az lekvárnak is jó, ami nem jó lekvárnak az jó savanyúnak. Koviubi, savanyú uborka, dinnye és zöldparadicsom. A nyári nap melegén esznek savanyú káposztát májkrémes szendviccsel.
Egy élet, egy munkahely. Nem stresszeltek, hiszen nem volt érdekükben az előrejutás, csak az érdekelte őket, hogy meglegyen a mindennapi kovászos kenyerük a savanyítóba. Nem törtettek a több zseton miatt, nem hajtotta őket az all-inclusive nyaralás Zakynthos szigetén, vagy a vadonatúj Ford Mustang piros színben. A legnagyobb örömük, ha üres tányérokat hagynak maguk után az unokák, miután harmadjára szedtek a krumplipüréből és rántott húsból.
A kiegészítő jeggyel utazók piros noteszbe jegyzetelnek, mustár színű ceruzával. A lapok közül megsárgult igazolványképek hullanak ki nagyszülőkről, szülőkről, férjekről, akik már nincsenek közöttünk és már csak az ő emlékeikben élnek tovább.
fejléckép: Honoré Daumier - The Third-Class Carriage (1864)